Pócz pincészet

Néhány szót a kezdetekről, a festői szépségű Kishegyről és a kiváló adottságokkal bíró Dél- Balatoni Borvidékről.

1991-ben kezdődött, de a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez való kötődés a családban több generációra vezethető vissza. Gyermekkorom – „lovas kocsis, szalonnasütős ”– szüreti élményei meghatározták és megalapozták felnőtt életemet. A szellemi muníciót a Jászberényi Kertészeti Szakközép- és a Gyöngyösi Kertészeti Főiskolán kaptam, ahol 1975-ben szereztem szőlész-borász diplomát. Gyakornoki éveimet a Balatonboglári ÁG-ban töltöttem, ahol később szaktanácsadóként dolgoztam. 1984-től 1990-ig a balatonlellei TSZ főkertésze voltam. A rendszerváltást követően kezdtem építeni a birtokot, amely ma már nem csak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, hanem vendéglátással is foglalkozik. Ebben a munkában segítségemre vannak gyermekeim, Szilvia, Attila és nem utolsósorban párom, Katalin. Bízom benne, hogy az unokáim is belenőnek és beleszeretnek ebbe az életformába.

 

kishegyi-1240x806

Mottó: A Jó Bor A Szőlőben Kezdődik, A Borász Csak “Ronthat” Rajta.
A 2007-ben elkészült borászat méltó ”otthona” lett a birtokon megtermett szőlőknek. A Kishegy oldalába ”bevágott” szőlőfeldolgozó-, erjesztő-, tároló- és a dongaboltíves érlelőpince a raktár szervesen kapcsolódik egymáshoz a Kishegy ”gyomrában”. A föld klímának köszönhetően, a közel állandó hőmérséklet segít megőrizni borok minőségét hosszú éveken át.

A borászat úgy épült be a hegybe, hogy ne bontsa meg az ökológiai egyensúlyt, harmóniába legyen a környezettel.

Szőlőfeldolgozás
A Fehérbor Készítése
Az érett szőlőt 20 kg-os ládákban szállítjuk be a feldolgozóba (présházba). Kíméletes bogyózás után a szőlőcefre – a fehér szőlő az aromafeltáró-, a vörös szőlő az erjesztőtartályba, vagy az erjesztő kádba kerül.

A fehérbor készítésénél fontos szempont, hogy a borvidékre jellemzően átmentsük a szőlőből az illat-, zamatanyagokat, gyümölcsösséget a mustba és megőrizzük az erjesztés során a borban is. Ennek megfelelően a must tisztítás után az erjesztés kontrolált körülmények között történik.

A Rosé Bor Készítése
A rosé bort a kék szőlőfajták “előszüretéből” készítjük. Amikor eléri a technológiai érettséget a fajta (Merlot, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos), akkor a szőlőhajtásokról leszedjük a “második” fürtöt. Bogyózás után a cefre a léelválasztóba kerül, 2-4 órás áztatás után préseljük. A mustot a fehér mustokhoz hasonlóan erjesztjük.

A Siller Bor Készítése
A kék szőlőt megfelelő érettségi állapotban szüreteljük. A szőlő bogyózás után az erjesztő tartályba kerül. A cefre lehűtve 3-4 napot „pihen”, ez után préseljük . A mustot tisztítjuk és hűtve erjesztjük.

Tudod-e? A klasszikus siller úgy készül, hogy az egy időben érő fehér- és kék szőlő fajtákat együtt szüretelik és néhány napig héjon tartják, majd préselik.

A Vörösbor Készítése
A nap érlelte fürtök bogyózás után az erjesztő tartályba vagy erjesztő kádba kerülnek. A cefrét fajtától, minőségtől függően 3-6 hétig héjon erjesztjük,- közben rendszeresen csömöszöljük-, hogy vörös boraink színanyagban, tanninban gazdagok legyenek. Az erjedést követően préselünk. A könnyedebb vörösborok acéltartályban, a testes, nagy vörösborok 225 l-es Barrique hordókban érlelödnek. Fontosnak tartjuk a biológiai almasav bontást minden vörösbornál, mert csak így lesznek finomak, bársonyosak.

ND82728_1500_1000_web

Borászati Filozófiánk
Átmenteni és megőrizni a borokban a szőlő íz-, zamatgazdaságát, gyümölcsösségét. Miután sok szőlőfajtával dolgozunk, ez kiváló lehetőséget ad a borásznak a magas minőségű Cuvée borok készítéséhez. Azt gondolom, a „Cuvée”-k jelenítik meg igazán a pincészet egyediségét, a borász ízlésvilágát és a borvidék kiváló adottságait.

Mottó: Csak a gondosan művelt, jó kondícióban lévő szőlőtőke képes ellenállni a kórokozóknak, kártevőknek és az időjárás viszontagságainak.

“a fürtöknek látni kell a Napot”

A 7,9 ha-os birtok 60%-át fehér, 40%-át kékszőlő fajták adják. A széles fajtaválaszték lehetőséget ad a borász számára, – magasabb minőség érdekében -, izgalmas és néha meghökkentő Cuvée borok készítéséhez. A világfajták – Sárgamuskotály, Rizlingszilváni, Chardonnay, Sauvignon blanc, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon – mellett megvannak a Hungarikumok és a Kárpát-medencei fajták is mint az – Irsai Olivér, Zöldveltelini, Olaszrizling, Kékfrankos.
A szőlőszaporítóanyag előállításhoz 2 ha-on termesztünk vírustesztelt, certifikált fokozatú alanyvesszőt, a jobb napfény hasznosítás érdekében,”T” tartós, ferde huzalos művelésmóddal.

A szőlő metszését az ápolási munkákat nagy gondossággal végezzük. Szőlőnek „látni kell a napot,” a lombozatának egészségesnek, szellősnek kell lennie, mert csak így szüretelhetünk róla aranysárga fürtöket. A termés mennyiségét tudatosan szabályozzuk metszéssel és ha szükséges “zöld szürettel”, a fajtának, az évjáratnak és a várható bor minőségének megfelelően. Minden munkaművelet a minőségi szőlőtermesztést és a minőségi borkészítést szolgálja. A szüretet mindig a szőlő legoptimálisabb érettségi állapotában kezdjük meg. Az érett fürtöket műanyag ládákba szedjük, hogy törésmentesen kerüljenek be a szőlőfeldolgozóba.

Talaj, amiben gyökerezünk löszös, agyagos kissé meszes – Kishegy – , löszös alap, barna feltalaj – Kokashegy – és mind ehhez a csodálatos Balaton egy karnyújtásnyira. Ez a mediterán környezet a magas minőség záloga. A szőlő sorközöket gondosan kaszált (mulcsozott) természetes gyomflóra borítja, ami remek ”búvóhelyet” biztosít a környezetbarát műveléshez szükséges – a szőlő számára hasznos rovaroknak, ragadozó atkáknak. A vegetációs időszakban környezetkímélő technológiával, a növényvédelmi munkák biztonságosan és időben elvégezhetők. Szüretkor a szőlő kiszállítása a mulcsozott sorokból nem jelent megoldhatatlan feladatot.

A Balatonboglári borvidék / korábban Dél-Balatoni / a Balaton déli partján Balatonkiliti-től Kéthely-ig, Somogy megye északi dombos területeinek lejtőjén terül el . A szőlőhegyek déli lejtői lankásak, míg az északi oldalon meredek löszfalakat találunk. Balatonboglár, Balatonlelle, Kőröshegy, Kötcse, Szőlősgyörök és Kéthely a legjelentősebb szőlő-és bortermelői központok a borvidéken.

A borvidék területe: 3110 ha

Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,9522 ha

A Borvidék Legfontosabb Fajtái:
Fehér borszőlő fajták:

Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Zenit, Ottonel Muskotály, Sárgamuskotály, Szürkebarát, Tramini, Királyleányka, Zöldveltelini, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Rajnai Rizling, Olaszrizling

Vörös borszőlő fajták:

Portugieser (Oporto), Zweigelt, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Kékfrankos

A Borvidék Ökológiai Jellemzése:
A borvidéken a Balaton vízfelülete egy- a szőlőtermesztésre nagyon kedvező egyedi mikroklímát alakított ki. Kiegyenlített éghajlatát, a nem túl forró nyár és a havas, enyhe tél jellemzi. Az éves középhőmérséklete 10,2–10,4 C fok között, a csapadék 670–700 mm között alakul, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát.

Borvidék:
A borvidék nagy kiterjedése ellenére földtani szempontból meglehetősen egyveretű. A szőlőtermő dombok fő tömegét a pannóniai-poutuszi korszakban, a Pannon-beltóban leülepedett agyagos,löszös homokos néhol enyhén köves alapkőzet adja. A kihalt Cougeria nemzetség „kecskeköröm” néven ismeret kagylóhéját a szőlőhegyek löszfalában találhatjuk meg. Az alapkőzeten rozsdabarna erdőtalajok és mély rétegű lösztalajok váltják egymást – lankás lejtők, meredek löszfalak.

A lellei Kishegy vízmosta, meredek löszfalai kedvenc fészkelőhelye a Gyurgyalag /Merops apiaster / pároknak.

A Borvidék Története:
Somogy megye szőlő és bortermelésének évezredes hagyományai vannak. Az egykori Pannónia urai, a rómaiak terjesztették el a szőlőművelést, erről régészeti leletek is tanúskodnak. A honfoglalás után, már a XI. századból tudunk a szőlőről (Siófok-Kiliti).

Somogy megye címerét (benne a szőlővel) 1498-ban adományozta II. Ulászló király. Az adománylevél szerint: “….ebben a vármegyében olyan bőségesen van bor, hogy az országunk leggazdagabb vármegyéihez lehet számítani.”

A XIV-XV. században fellendült a szőlőtermesztés, de ezt a 150 éves török megszállás megszakította.

1767-től a Mária Terézia féle urbáriumok meghatározták a borkimérés jogát: a jobbágy Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent György napjáig (április 24.) szabadon mérhette ki saját termelésű borát.

A filoxéra a borvidék szőlőit sem kímélte, a szőlők több mint fele kipusztult. Az 1950-es évekig a szőlők nagy része a kis területtel rendelkező parasztgazdaságok tulajdonában volt. Ez idő tájt hozták létre a Balatonboglári Állami Gazdaságot, hogy szőlőtermesztő hagyományokra alapozva magas biológiai értékű szőlő-szaporító anyagot állítson elő a szőlőrekonstrukcióhoz. Első lépésként a nemzetközi gyakorlatban már bevált, úgynevezett világfajtákat hozták be Franciaországból, Németországból (Sauvignon, Semillon, Chardonnay, Muscat Lunel, Tramini, Zöldveltelini, Rajnai Rizling, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Sauvignon és Franc), de helyet kaptak a perspektívikus hazai nemesítésű csemege- és borszőlő fajták is.

A 90-es évektől a tulajdonosi szerkezet átalakult a borvidéken. Sorra alakultak a családi pincészetek, melyek új szemlélettel, új művelési eljárásokkal hatalmas minőségi ugrást jelentenek a borvidék fejlődése szempontjából.