Hogyan ünnepel a világ? Minden országnak megvannak a maga jellegzetes fogásai, egy dolog közös: finom ételek dukálnak.
A sonka és a tojás elmaradhatatlan kelléke az ünnepnek. A tojás ősi, kereszténység előtti szimbólum, a feltámadás és az örök élet jelképe. De a sonka szerepe sem véletlen, hiszen egykor a húst füstöléssel tartósították télire, a legfinomabbat, a sertés sonkáját pedig a legjelesebb tavaszi ünnepre tartogatták. Gyűjteményünk egy-egy ország húsvéti szokásait mutatja be.

GÖRÖGORSZÁGBAN szokás például, hogy az emberek úgy távoznak a templomból, hogy kezükben égő gyertyát tartanak. Úgy tartják, hogy a fény szerencsét hoz, ha nem alszik el hazáig. Ezekben a napokban egy különleges kenyeret, „Jézus kenyerét” fogyasztják. A kenyér közepén egy keresztforma van, a szélén pedig tojásformákkal van díszítve. A „húsvéti étkezés” délután kezdődik, elhúzódva késő estig.
NÉMETORSZÁGBAN a szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Húsvét estéjén tüzeket gyújtanak a dombokon, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.
FRANCIAORSZÁGBAN a templomok harangjai nem szólnak nagypéntektől egész húsvét vasárnapjáig, amivel tisztelegnek a Jézus által átélt szenvedés előtt. Azt mondják, hogy ez idő alatt a harangok Rómába mennek, ahonnan ajándékokkal, főleg tojásokkal térnek vissza.
Az OLASZOK nagy hangsúlyt fektetnek az étkezésre. Agnellino – a jól megsült bárány az olaszok különlegessége ezekre a napokra, amit articsókával és borssal tálalnak. Egyes területeken korona formájú, színes, tojás alakú cukorkával díszített kenyeret szolgálnak fel. Emellett, megszentelt tojásokkal kínálják a vendégeket. Legtöbbször, csirke vagy nyúl formájú kenyérben tartják a tojásokat. Az olaszok húsvéti süteményei, a történelmi hagyományoknak megfelelően, lisztből, tojásból, cukorból és olíva olajból készülnek. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék a tésztát galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.
SVÉDORSZÁGBAN jellegzetes húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak.

BULGÁRIÁBAN az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is. Az első piros tojással a gyerek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek. Jut egy tojás a veteményesbe is, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.
MEXIKÓBAN a húsvétot több mint két hétig ünneplik. Ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek. Nagypénteken Mexikóban is Júdás-figurákat készítenek, szalmából és papírmaséból, petárdát helyeznek a közepükbe, és nagyszombat éjszakáján felrobbantják őket. Megtörténik, hogy Júdás helyett az ördögöt testesítik meg, és ez adott esetben lehet egy népszerűtlen közéleti személyiség is.

Az AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a húsvét igazi családi ünnep. Kicsik és nagyok együtt festik a megfőzött vagy kifújt húsvéti tojásokat, s leginkább cikcakkmintával díszítik. A gyerekek hasonlóan a Télapónak kitett csizmácskákhoz, kirakják kosárkáikat, amelyeket azután a Nagy Húsvéti Nyuszi megtölt mindenféle finomsággal. A katolikus templomokat liliommal díszítik, de mise után az ünnep ismét a gyerekeké. Futva mennek haza, hogy megkeressék az ajándékokat, tojásokra a kertben is, a kerten kívül is vadásznak. Sok államban divat a húsvéti felvonulás. Ez állítólag onnan ered, hogy az asszonyok meg akarták mutatni a többieknek, mit is készítettek erre az alkalomra. A legérdekesebbek díjat is kaptak. Washingtonban hagyománnyá vált az úgynevezett húsvéti tojáskergetés (az eredete természetesen európai, sőt német-magyar népszokáson alapul, amit például a mezőföldi Lajoskomáromban a mai napig űznek). A kanalakkal való tojáskergetés játékos Fehér Ház-beli versenyén mindenesetre a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből meghívott gyerekek sokasága vesz részt.

AUSZTRÁLIÁBAN Nagypéntektől és Húsvét hétfőig tart az ünnep, amely nem csak keresztény, de állami ünnep is. Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán tartják ezt a szokást ugyanis a nyuszik Ausztráliában hatalmas gazdasági problémát jelentenek. Az elmúlt években az erszényes nyúl, a Bilby – az őshonos ausztrál állat – vette át a házinyúl szerepét az ausztrál húsvét szimbolikájában. Így a csokinyuszik Ausztráliában már Bilby képet öltenek. A távoli ország legnagyobb húsvét különlegessége a Sydney-ben megrendezett „királyi húsvéti show” – melyen az ország legjobb terményei és tenyésztett állatai szállnak versenybe egymással, egy hatalmas zenével, tánccal, finomabbnál – finomabb ételekínálatban gazdag parádén.
AFRIKÁBAN az etiópiai keresztények, a húsvéti fesztivált Fassinak hívják. Hatalmas kovászos kenyeret sütnek: a dabót hívnak, amelyet húsvét napjának reggelén vágnak fel. Egyiptomban is állami ünnep a húsvét hétfő és ősi tavaszi ünnepséget tartanak az országban, s az emberek ilyenkor a szabadban töltik az időt és tojásokat cserélgetnek egymással.
JERUZSÁLEM a húsvéti időszak napjaiban a nemzetek kavalkádjává válik. A feltámadás ünnepére a keresztény világ minden tájáról érkeznek hívők: oroszok, szírek, etiópok, olaszok, franciák, koptok, örmények és görögök, de az Egyesült Államokból, sőt még a Távol-Keletről is utaznak a Szentföldre zarándokok. Virágvasárnap még pálmaágakat lenget a tömeg, aztán Nagypénteken a jeruzsálemi zarándokok – Jézushoz hasonlóan – keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán, a fájdalmak útján.
HÚSVÉT-SZIGETEN a vasárnap reggeli mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umu”-ban, földbe vájt polinéz tűzhelyen sült párolt hal, hús, zöldség. A sziget fővárosában, Hanga Roában a “Tapati”, a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, de a Húsvét is igen közkedvelt ünnep. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven.

Összességében véve elmondható, hogy igyekeznek a saját kultúrájukra formálva mindenhol méltón megünnepelni ezt a jeles ünnepet.