Bizony-bizony az senkit nem érdekel itthon, hogy én diétázom, ők ettől még ehetnek süteményt. És ha jobban belegondolok teljesen igazuk van.

Így nagy erőfeszítések árán kerestem egy olyan receptet a nagyi mindentudó süteményes könyvében amit rég nem készítettem már el, és méltó lehet arra, hogy megörvendeztessem vele a családot és nyilván benneteket is. Régebben ez nem teljesen így készült, simán csak feltekertük és megsütöttük. Viszont a blogra mindig kell valami újítás, meglepő dolog, hogy minél szebb és különlegesebb süteményt készítsek.

Így született meg a meggyes-rebarbarás hajtott is, ami látjátok a fotókat elég jól néznek ki, és isteni finomak is elmondásuk szerint. Ki kell találnom valamit, hogy olyan süteményeket süssek, amit én is megehetek, úgy érzem a diétás sütemények jól mutatnának a blog repertoárjában, és végre ehetnék valami édességet! Mit szóltok? Szeretnétek, hogy kikísérletezzek pár egyszerű, könnyen elkészíthető mégis kalóriaszegény receptet, amelyek elkészítési módját feltegyem a blogra?

Ez a bejegyzés egy kis igényfelmérés is tulajdonképp, mert szerintem nem csak én szeretnék kevesebb bűntudattal süteményeket habzsolni itthon, egy csésze finom kávé vagy tea mellett.

Hozzávalók:
300g meggy
5 szál rebarbara
250g liszt
1 dl tej
10 dkg cukor
1/2 cs. sütőpor
2ek búzadara
2 tojás

Elkészítés:
8 deka cukrot keverj habosra a 1,5 tojással, és add hozzá a sütőporral elkevert liszt felét. Ez egy elég sűrű tészta eddig, ezt puhítsuk fel a tejjel. Amikor csomómentesre kevertük, akkor adjuk hozzá a maradék lisztet és készítsünk belőle könnyen nyújtható tésztát.
Lisztezett deszkán nyújtsuk olyan hosszúságúra mint a tepsi, nálam ez 35-40 cm körül volt, és 25 cm szélesre. Helyezzük a tepsibe. Most egy késsel jelöljünk ki a tésztán három egyforma sávot, és a középsőbe szórjunk búzadarát, ez fogja az esetleges nedvességet a meggyből felszívni sülés közben. A két szélső sávot pedig haránt csíkozással daraboljuk be mindkét oldalon.
A középső sávban a búzadarás rétegre kerüljön a lecsepegtetett meggy és felkockázott rebarbara. Erre a csíkra én egy evőkanál cukrot szórtam, aztán két oldalról a képen látható módon ráhajtogattam a “tetejét”.
A maradék tojást egy evőkanál cukorral elkevertem, ezzel kentem meg a tetejét és toltam be utána 200 fokra a sütőbe, amíg aranybarna nem lett a teteje.

Szerző: Görbe Pál
Rovata a Teletál Magazin oldalán: Görbe Pál receptjei
Saját weboldala: http://serpenyovirtuoz.hu/